Művészet és Élet

Alkotó emberként nyitott szemmel, szívvel élek a világban s ebből képek születnek.
A rajz, a festészet mindig jelen volt az életemben életszakaszonként változó jelentéssel, jelentőséggel.
Ezen keresztül is kapcsolódom a világhoz: segít megérteni azt, formákat idéz a múltból, a jövőből, megtart és tettekre késztet a jelenben.
Az alkotás azon keresztül, hogy bevisz a mélységeimbe, felemel magasra, és elém tárja a teljességet, elvezet a másik emberhez. A "jót s jól" szándéka azzal az igénnyel párosul, hogy a kép-mint tükör - késztessen belenézésre, belefeledkezésre, emlékezésre, ráismerésre, önmagunkkal való találkozásra.
Kerestem, és találtam egy folyton születőben levő képvilágot, melyben a természeti jelenségek, a növényvilág sokfélesége, az állatok képes beszéde, az emberi sorsok -őszinte odafordulással- elmondják magukat. A felfejtett jelentéseket, összefüggéseket szándékozom visszaadni, lehetőleg nem szubjektív módon, hanem a maguk valóságában.
Foglalkoztat, hogyan rajzolható, festhető meg ma az ember képe, helye és helyzete, a teremtett és átszabott világban, valamint az, hogyan tud az "arany középben" állni és élni.
Mélyről jövő késztetésem, hogy a változóban a változatlant,
a mulandóban az örökkévalót keressem. Teszem ezt tűzzománccal és olajfestészettel. A kifejezésmód mindig változik; keresem, és időszerűen akarom megragadni.